Jap�n (jap�nul 日本, Nihon vagy Nippon, hivatalosan 日本国, Nihon-koku vagy Nippon-koku) egy �n�ll� szigetorsz�g Kelet-�zsi�ban. A Csendes-�ce�nban, K�n�t�l, a Koreai-f�lszigett�l, valamint Oroszorsz�gt�l keletre, az Ohotszki-tenger �s a D�l-k�nai-tenger k�z�tt fekszik. A kanji karakterek, melyekb�l a jap�n nyelvben az orsz�g neve �ll, nap eredetet jelentenek, ez�rt Jap�nt sokszor illetik a felkel� nap orsz�ga jelz�vel. F�v�rosa Tokyo, amely az �llam 47 prefekt�r�j�nak egyike.

T�bb mint 3000 szigetb�l �ll, amelyek k�z�l a legnagyobbak Honshu, Hokkaido, Kyushu �s Sihikoku. A szigetek t�bbs�ge hegyes, legt�bbj�k vulkanikus eredet�, �gy, mint az orsz�g legmagasabb pontja, a Fuji-san, amely 3776 m�ter magas. 128 milli� lakos�val a vil�g 10. legn�pesebb, �s a 377 873 n�gyzetkilom�teres ter�let�vel a 62. legnagyobb ter�let� �llam a vil�gon. A Nagy Toki�i Agglomer�ci�, melynek r�sz�t k�pezi a f�v�ros, Toki�, �s n�h�ny k�zeli prefekt�ra is, a legnagyobb urbaniz�lt r�gi� a F�ld�n, t�bb mint 30 milli� f�s lakoss�ggal.

Jap�n els� �r�sos eml�t�se egy k�nai k�nyvben tal�lhat�, amely az 1. sz�zadb�l sz�rmazik. Az orsz�g t�rt�nelm�t a k�ls� befoly�s, az ezut�n k�vetkez� t�bb �vsz�zadnyi elszigetelts�g, majd az �jabb hirtelen nyit�s jellemzi. A mai jap�n kult�ra a hagyom�nyos �s a modern jap�n jegyeket is mag�n hordozza. Miut�n 1947-ben Jap�n elfogadta �j pacifista alkotm�ny�t, az orsz�g egys�ges alkotm�nyos monarchia, cs�sz�rral �s v�lasztott parlamenttel, a Jap�n Orsz�ggy�l�ssel.

A „felkel� nap orsz�ga” – vil�ghatalom, a F�ld m�sodik legnagyobb gazdas�g�val rendelkezik, a vil�g legnagyobb k�lf�ldi befektet�je, valamint a hatodik legnagyobb export�r �s import�r. Jap�n az APEC, az ENSZ, a G4, a G8 �s az OECD tagja.

T�rt�nelem

A civiliz�ci� els� jelei a jap�n szigetvil�gban a Jomon-korszakb�l sz�rmaznak �s az i. e. 1. �vezredig ny�lnak vissza. Ezek mezolitikus �s neolitikus, f�lig letelepedett, vad�sz�-gy�jt�get� �letm�dra �s a mez�gazdas�g kezdetleges form�ira utalnak. Az ebb�l az id�szakb�l sz�rmaz�, agyagb�l k�sz�lt, d�szes mint�zat� ed�nyek, a fazekass�g legid�sebb darabjai k�z� tartoznak a vil�gon.

Az i. e. 3. sz�zadban kezd�d�tt Jajoi-korszakban jelent meg el�sz�r a rizstermeszt�s, a vas- �s bronzm�vess�g �s az ed�nyk�sz�t�s �j form�ja, amelyet a K�n�b�l �s Kore�b�l �rkez� bev�ndorl�k hoztak magukkal. A Jajoi kult�ra fejl�d�s�vel az megkezd�d�tt a mez�gazdas�g rohamos fejl�d�se.

A k�nai Han k�nyvben tal�lhat� az els� �r�sos eml�t�s a jap�nokr�l. A koreai h�rom kir�lys�g feljegyz�sei szerint a leger�sebb kir�lys�g a szigetvil�gban a 3. sz�zad alatt a Jamataikoku volt.

A 6. sz�zadban a Korea kir�lys�gain kereszt�l �rkez� mah�j�na buddhizmus bet�rt Jap�nba. A korai ellen�ll�sok ellen�re a buddhizmus az Asakusa korszak vezet� r�teg�nek k�zbenj�r�s�val egyre nagyobb elismer�snek kezdett �rvendeni.

A 8. sz�zadi Nara korszakban kezdett vir�gozni egy egys�ges �s er�s vezet�ssel rendelkez� Jap�n �llam, melynek k�zpontja az akkori cs�sz�ri sz�khely, Heijokjo (mai nev�n Nara) volt. A k�nai adminisztr�ci�s rendszer fokozatos �tv�tele ut�n a Nara-korszakban megjelent a kezdetleges �rott irodalom. Ekkor keletkezett k�t jelent�s kr�nika, a Kojiki (712) �s a  Nihonsoki (720). Ezek a k�nyvek f�k�nt val�s t�rt�neteket, de m�toszokat is tartalmaznak.

784 �s 794 k�z�tt Kammu cs�sz�rs�ga idej�n az uralkod� sz�khely�t Nagaokakjoba helyezt�k. 794-ben a f�v�rost ism�t �tk�lt�ztett�k. �j helye Heiankjo, a mai Kyoto lett, ahonnan a cs�sz�rok t�bb mint 1000 �vig ir�ny�tott�k az orsz�got. Az �jonnan �thelyez�ssel megkezd�d�tt a Heian-korszak, mely sor�n kialakult a bennsz�l�tt jap�n irodalom, k�lt�szet �s m�v�szet. Ekkort�jt sz�letett Sikibu Murasaki Genji monogatari c�m� alkot�sa �s a Kimi ga jo, a mai Jap�n himnusz.

Jap�n feudalista korszak�t egy �j uralkod� harcos oszt�ly, a szamur�j r�teg kialakul�sa jellemezte. 1185-ben Minamoto no Joritomot, aki legy�zte az ellens�ges Taira kl�nt, kinevezt�k s�gunnak �s az orsz�g katonai k�zpontj�t Kamakur�ban hozt�k l�tre. Joritomo hal�la ut�n a Hojo kl�n ker�lt hatalomra a s�gunok korm�nyz�jak�nt. A zen buddhizmus is a Kamakura-korszakban, 1185 �s 1333 k�z�tt kezdett terjedni �s n�pszer�v� v�lni a szamur�jok k�r�ben. 1274-ben �s 1281-ben a Kamakura s�gun�tust mongolok t�madt�k meg, de puszt�t� viharok miatt ezek a t�mad�sok nem j�rtak sikerrel. Ezeket a viharokat a jap�nok isteni seg�ts�gnek hitt�k, �s kami kazenak (magyarul isteni sz�l) nevezt�k el �ket. A Kamakura s�gun�tusnak Go-Daigo cs�sz�r vetett v�get, �m �t 1336-ban Takauji Asikaga s�gun meg�lte. Az ezut�n k�vetkez� Asikaga s�gun�tus a feud�lis hadurak birodalmainak (jap�nul daimio) �ldozata lett. Ekkor t�rt ki az Onin h�bor�

A 16. sz�zad alatt misszion�riusok �s keresked�k �rkeztek Jap�nba Portug�li�b�l, megind�tva a Nanbant (magyarul d�li barb�rok), a Jap�n �s a nyugat k�z�tti vir�gz� gazdas�gi �letkorszak�t.

A 16. sz�zad m�sodik fel�ben Oda Nobunaga sz�mos had�r ter�let�t h�d�totta meg Eur�p�b�l beszerzett fegyverek seg�ts�g�vel, �m 1582-ben, amikor m�r majdnem az eg�sz orsz�got egyes�tette, mer�nylet �ldozata lett. Nobunag�t Tojotomi Hidejosi k�vette a tr�non, aki 1590-ben egyes�tette a nemzetet. Hidejosi k�tszer is elfoglalta Kore�t, de a sz�mos koreai �s k�nai veres�g, valamint a vez�r hal�la miatt 1598-ban a jap�n seregek Korea elhagy�s�ra k�nyszer�ltek.

Hidejosi hal�la ut�n Tokugava Iejasu meger�s�tette r�gensi hatalm�t. Miut�n 1600-ban h�bor� t�rt ki, Iejaszu a Sekigaharai csat�ban legy�zte az ellens�ges kl�nokat, �s 1603-ban s�gunn� nevezte ki mag�t, megalap�tva az edoi (a mai Toki�) sz�khely� Tokugava s�gun�tust. Ez a s�gun�tus t�bb f�le rendeletet hozott. Ilyen volt a szankin-kotai, amellyel a daimi�k hatalm�t akart�k korl�tozni, �s a sakoku, amely k�t �s f�l �vsz�zadra elz�rta a Jap�nt a k�lvil�gt�l. Az Edo korszakban fejl�d�tt a kokugaku, amely egy tanulm�ny volt a jap�n n�pr�l amit maguk a jap�nok �rtak, valamint a rangaku, ami a nyugati tudom�nyok tanulm�nya volt.

1854. m�rcius 31-�n Matthew Perry sorhaj�kapit�ny vezet�s�vel az Egyes�lt �llamok haditenger�szet�nek fekete haj�i behaj�ztak Jap�nba, r�er�ltetve a kanagavai egyezm�nnyel az orsz�gra azt, hogy megnyissa kik�t�it a k�lvil�g sz�m�ra. Az 1867 �s 1868 k�z�tti Bosin h�bor� megbuktatta a s�gun�tust, �s a mag�t cs�sz�rnak kinevez� Meiji reformjaival egy cs�sz�rk�zpont� orsz�got hozott l�tre. Jap�n �tvette a nyugati politikai, igazs�g�gyi �s katonai rendszereket �s a Nagy Britanni��hoz hasonl� parlament�lis rendszert. 1882-ben Hirobumi Ito lett Jap�n els� minisztereln�ke. A Meiji-korszak reformjai a Jap�n Birodalmat egy iparos�tott vil�ghatalomm� alak�tott�k �t, amely a nyersanyagok megszerz�se �rdek�ben h�bor�kat ind�tott szomsz�dai ellen. Az 1894 �s 1895 k�z�tti els� k�nai-jap�n h�bor�ban �s az 1904 �s 1905 k�z�tti orosz-jap�n h�bor�ban aratott gy�zelmek ut�n Jap�n megh�d�totta Kore�t, Tajvant �s a Szahalin sziget d�li r�sz�t.

A 20. sz�zad elej�n r�vid ideig fenn�lt Taiso demokr�cia be�rny�kolta Jap�n terjeszked�s�t �s militariz�l�d�s�t. Az els� vil�gh�bor�ban az orsz�g a gy�ztes sz�vets�gesek oldal�n �llt. 1935-ben az orsz�g kil�pett a N�psz�vets�gb�l. 1936-ban Jap�n al��rta az Antikomintern Paktumot az Adolf Hitler vezette Harmadik Birodalommal, ami v�g�l ahhoz vezetett, hogy 1941-ben a Jap�n Birodalom a tengelyhatalmak oldal�n bel�pett a m�sodik vil�gh�bor�ba.

1937-ben a Jap�n Birodalom megt�madta K�na egyes r�szeit, elind�tva a m�sodik k�nai-jap�n h�bor�t. A t�mad�s miatt Amerikai Egyes�lt �llamok olajembarg�t l�ptetett �rv�nybe a birodalommal szemben. 1941. december 7-�n Jap�n megt�madta a Pearl Harbor-i amerikai haditenger�szeti b�zist �s had�zenetet k�ld�tt az Egyes�lt �llamoknak, az Egyes�lt Kir�lys�gnak �s Hollandi�nak. Miut�n az USA 1945-ben atombomb�t dobott k�t jap�n v�rosra, Hirosim�ra �s Nagasakira, valamint a Szovjetuni� bel�pett az orsz�g elleni h�bor�ba, Jap�n augusztus 15-�n felt�tel n�lk�l megadta mag�t a sz�vets�geseknek. A h�bor� Jap�nban t�bb milli� ember�letet k�vetelt �s elpuszt�totta az orsz�g gazdas�g�t �s infrastrukt�r�j�t. A tokyoi perben, amit a sz�vets�gesek ind�tottak el a h�bor�s b�n�s�k megb�ntet�s�re 1946. m�jus 3-�n, t�bb h�bor�s jap�n vezet�t, k�zt�k Toj� Hideki minisztereln�k�t, kiv�gezt�k

1947-ben Jap�n �j pacifista alkotm�nyt fogadott el, megkezdve a liber�lis demokr�cia korszak�t. A hivatalos amerikai megsz�ll�s 1952-ig tartott. 1956-ban Jap�n bel�pett az Egyes�lt Nemzetek Szervezet�be. A hihetetlen gazdas�gi n�veked�s ut�n Jap�n a vil�g m�sodik legnagyobb gazdas�ga lett a vil�gban. Jelenleg az orsz�g a Heisei-korszak kor�t �li.

K�zigazgat�s

Jap�n 47 prefekt�r�ra oszthat�: egy metropoliszra (都, to), Tokyo; egy ker�letre (道, d�), Hokkaido; k�t v�rosi prefekt�r�ra, (府, fu), Kyoto �s Osaka; valamint tov�bbi 43 m�s prefekt�r�ra (県, ken). Mindegyiknek v�lasztott korm�nyz�ja, t�rv�nyhoz�i test�lete �s k�zigazgat�si hivatali szervezete van. A prefekt�r�k nyolc r�gi�ba t�m�r�lnek, b�r a legnagyobb k�zigazgat�si egys�gnek m�gis a prefekt�r�kat tekintik. A f�v�ros, Tokyo, tov�bbi 23 ker�letre oszlik, amelyek ugyanolyan jogokkal rendelkeznek, mint a v�rosok.

F�ldrajz �s �ghajlat

A Jap�nhoz tartoz� t�bb mint 3 000 sziget �zsia csendes-�ce�ni partvid�ke ment�n fekszik. A legjelent�sebb szigetek �szakr�l d�l fel� haladva Hokkaido, Honshu Shikoku �s Kyushu. A Ryuku-szigetek (vagy m�s n�ven Nansei-szigetek), bele�rtve Okinav�t, Kyushu sziget�t�l d�lre fekszenek. Ezeket a szigetek egy�ttesen jap�n szigetvil�gnak is szokt�k nevezni.

Az orsz�g kb. 75%-a erd�s, hegyes ter�let, amely alkalmatlan mez�gazdas�gi, ipari �s lakoss�gi haszn�latra a meredek lejt�k, a f�ldreng�sek, a sz�ls�s�ges id�j�r�s, a gyenge talaj �s az es�z�sek �ltal okozott f�ldcsuszaml�sok miatt. Ez azt okozta, hogy a lakhat� ter�leteken a n�ps�r�s�g az egekig sz�k�tt, f�leg a partvid�ki ter�leteken. Jap�n a harmincadik legs�r�bben lakott orsz�g a vil�gon.

A felkel� nap orsz�ga a csendes-�ce�ni, t�zgy�r�n fekszik, h�rom tektonikus lemez tal�lkoz�s�n�l, amely Jap�nban a gyakori f�ldreng�seken �s a vulkanikus tev�kenys�gen �rz�kelhet�. A sz�zadok folyam�n t�bb, kisebb-nagyobb f�ldreng�s puszt�tott az orsz�gban, melyek gyakran okoztak gyilkos sz�k��rakat (1995-ben a Nagy Hanshin f�ldreng�s t�bb mint 6 400 embert �lt meg).

Az �ghajlat Jap�nban nagyr�szt m�rs�kelt, �m �szakr�l d�lre nagyban v�ltozatos. Az orsz�got hat nagy �ghajlati z�n�ra lehet osztani:

• Hokkaido – a leg�szakabbi z�na, melynek jellemz�i a hossz�, hideg telek �s h�v�s nyarak. A csapad�k nem gyakori, de a szigetet t�len gyakran s�jtj�k h�viharok.
• Jap�n-tenger – Honshu nyugati partvid�k�n az �szaknyugati sz�l telenk�nt jelent�s havaz�st okoz. Ny�ron ez a ter�let h�v�sebb mint a Csendes-�ce�n partja, de a f�hn jelens�g miatt gyakran igen magas h�m�rs�kletek jellemzik.
• K�z�p-Jap�n – Tipikus belf�ldi �ghajlat jellemzi a telek �s nyarak, valamint a nappalok �s �jszak�k k�zti nagy h� k�l�nbs�gekkel. A csapad�kmennyis�g nem jelent�s.
• Seto-beltenger – A Chogoku �s Shikoku r�gi�k hegyei pajzsk�nt v�dik ezt a ter�letet a szelekt�l, ami ennek a r�gi�nak kellemes id�j�r�st ad eg�sz �vben.
• Csendes-�ce�n – A keleti part t�len hideg, gyakori a h�es�s, a ny�r viszont meleg a d�lkeleti id�szakos sz�l miatt.
• D�lnyugati-szigetek – �ghajlatuk szubtr�pusi, meleg telekkel �s forr� nyarakkal. A csapad�k nagyon gyakori, f�leg az es�s �vszakokban. A t�jfunok id�szakosak.

A f� es�s �vszak m�jus elej�n kezd�dik Okinava szigetein. Az ez�rt felel�s �ghajlati ciklon az �v sor�n �szak fel� halad, �s Hokkaidon t�nik el v�gleg, �ltal�ban j�lius v�g�n. Honshu nagy r�sz�n az es�s �vszak j�nius k�zep�n kezd�dik el �s k�r�lbel�l hat-h�tig tart. Ny�r v�g�n �s �sz elej�n a t�jfunok gyakran hoznak nagy mennyis�g� csapad�kot.

Jap�n kilenc erd�s �kor�gi� otthona, ami t�kr�z�dik a szigetek �ghajlat�n �s f�ldrajz�n. A ryuku- �s bonin-szigeteki nedves, sz�les level� tr�pusi �s szubtr�pusi erd�kt�l a m�rs�kelt �g�vi sz�les level� vegyes erd�kig terjednek a f� sziget m�rs�kelt �ghajlat� ter�letein �t a hideg �szaki r�gi�ig.

Vall�sok

A jap�nok t�bbs�ge nem hisz egyetlen egys�ges vall�sban. Sok ember – els�sorban a fiatal koroszt�ly – szembehelyezkedik a vall�sokkal, ennek oka a tudom�ny nagyfok� fejl�d�s�ben rejlik. A II. vil�gh�bor� alatt a jap�nok shintoist�k voltak �s elutas�tottak minden m�s vall�st. Manaps�g nem meglep�, ha egy jap�n, miut�n leteszi iskolai vizsg�it, elmegy egy shinto szent�lybe im�dkozni. Ugyanaz az ember egy kereszt�ny templomban k�thet h�zass�got �s buddhista temet�sben r�szes�lhet.

Forr�s: www.wikipedia.hu